Használt autó vásárlásakor gyakran elhangzik a megnyugtatónak szánt mondat: „van rá garancia”. Bár ez elsőre biztonságot sugallhat, a gyakorlatban könnyen félreértésekhez és vitákhoz vezethet. Ha egy járművel kapcsolatban probléma merül fel, előfordulhat, hogy a kereskedő azzal hárítja a felelősséget, hogy ő jótállással adta el az autót, ha a jótállás közben lejárt, vagy annak feltételei nem állnak fenn, további felelősség nem terheli. Ez az érvelés azonban jogilag nem állja meg a helyét.
Jótállás és szavatosság: nem ugyanaz
A magyar jogban a kellékszavatosság és a jótállás két külön jogintézmény, amelyek egymást mellett, de nem egymást kizárva léteznek. A jótállás nem váltja ki a kellékszavatosságot, hanem kiegészíti azt. Ha tehát egy gépjárműre jótállás is vonatkozik, attól még az eladó szavatossági felelőssége változatlanul fennáll.
A kellékszavatosság az adásvételi szerződésből eredő kötelezettség: az eladó azért felel, hogy a jármű a teljesítéskor megfeleljen a szerződésnek és rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen. Ha a hiba oka már az átadáskor fennállt, az eladó nem háríthatja el automatikusan a felelősségét arra hivatkozva, hogy a jótállás időközben lejárt.
Mindez nem kizárólag fogyasztói szerződések esetén érvényesül. Bár fogyasztó és vállalkozás között a jog bizonyos többletvédelmet biztosít, a kellékszavatossági felelősség nem csupán a fogyasztókat illeti meg. Ha egy gazdasági társaság vásárol gépjárművet, hibás teljesítés esetén ugyanúgy felléphet az eladóval szemben és érvényesítheti a szerződésből eredő jogait.
Ki vállalja a jótállást?
A garancia és jótállás közötti fontos különbség, hogy utóbbit jogszabály írhatja elő, de azt a gyártó, az importőr vagy akár maga az eladó is vállalhatja. Használt autóknál gyakran nem kötelező jótállásról, hanem még fennálló gyártói jótállásról vagy a kereskedő által vállalt garanciáról van szó. Ilyenkor előfordulhat, hogy a jótállásért nem az eladó, hanem például a gyártó vagy az importőr felel. Ez azonban nem érinti az eladó saját kellékszavatossági felelősségét.
A két jogintézmény között a bizonyítás szempontjából is fontos különbség van. Jótállás esetén általában kedvezőbb helyzetben van a vevő, mert a kötelezettnek kell bizonyítania, hogy a hiba oka csak a teljesítés után keletkezett. Kellékszavatosságnál viszont – különösen az első év elteltét követően – a vevőnek kell bizonyítania, hogy a hiba oka már az átadáskor fennállt. A kellékszavatosság ugyanakkor többféle igény érvényesítésére adhat lehetőséget: a javítás vagy csere mellett bizonyos feltételek esetén árleszállítás vagy akár a szerződéstől való elállás is szóba jöhet.
Mit tegyünk, ha kiderül a hiba?
A bírói gyakorlat szerint a hibás teljesítés megítélése mindig az adott szerződés és az ügy konkrét körülményei alapján történik. Ha a gépjármű olyan hibával rendelkezik, amely akadályozza a rendeltetésszerű használatot, vagy nem felel meg az eladó által vállalt állapotnak, az eladó felelőssége akkor is felmerülhet, ha a jármű használt, illetve arra jótállás is vonatkozik. A jótállás fennállása vagy megszűnése önmagában tehát nem mentesíti az eladót a szavatossági felelősség alól.
Ha ilyen hiba merül fel, érdemes azt mielőbb bejelenteni és megfelelően dokumentálni, valamint egyértelműen jelezni, hogy a vevő kellékszavatossági igényt kíván érvényesíteni az eladóval szemben. Ha a járműre külön jótállás is vonatkozik, azzal párhuzamosan a jótállási igény is érvényesíthető a jótállás kötelezettjével – például a gyártóval – szemben.
A garancia lejárta után is lehet jogi lehetőség
A lényeg tehát, hogy a „garancia” önmagában nem jelenti azt, hogy az eladó mentesül minden felelősség alól. Akár fogyasztóként, akár vállalkozásként vásárol valaki gépjárművet, hibás teljesítés esetén továbbra is felmerülhet az eladó kellékszavatossági felelőssége. A jótállás pedig további lehetőséget biztosíthat a vevő számára, de nem váltja ki és nem zárja ki ezeket a jogokat.
Ezért a „lejárt a garancia” kijelentés sok esetben nem feltétlenül jelenti a történet végét. Ha vita alakul ki arról, hogy milyen jogon és kivel szemben érvényesíthető igény, érdemes még a helyzet elmérgesedése előtt jogi szempontból is áttekinteni a lehetőségeket. Egy időben kért jogi segítség ilyenkor abban is segíthet, hogy a vevő tisztában legyen az őt megillető jogokkal, és a megfelelő lépéseket időben meg tudja tenni.
Kolléganőnk, Dr. Horváth Eszter cikke
A cikkben foglalt információk kizárólag tájékoztató jellegűek, a szerzők szakmai véleményét tükrözik, és nem minősülnek jogi tanácsadásnak. A cikk elolvasása nem hoz létre ügyvédi megbízási vagy egyéb jogviszonyt. Konkrét jogi kérdés esetén keressen minket bizalommal.