Cégtulajdonosként vagy ügyvezetőként megnyugtató érzés, ha úgy látjuk: a vállalkozásunknak nincs tartozása, nincsenek kintlévőségei, és nem kötöttünk olyan szerződést sem, ami alapján bárki követelhetne tőlünk bármit. Ilyenkor könnyű hátradőlni, és azt gondolni, hogy minden rendben van – hiszen ha nincs aláírt szerződés, nincs kötelezettség sem. A valóság azonban ennél jóval összetettebb, és sok esetben kockázatosabb is.
Szerződés = aláírt okirat?
A leggyakoribb félreértések egyike, hogy a szerződés csak és kizárólag aláírt okirat lehet. A magyar jog szerint azonban nem így van. Bizonyos szerződéstípusok esetében a törvény egyáltalán nem követeli meg az írásos formát. Ez azt jelenti, hogy a szerződés akkor is létrejöhet, ha a felek szóban állapodnak meg, vagy ún. ráutaló magatartást tesznek. Ennek tipikus példája, amikor az egyik fél elvégzi a munkát, a másik fél pedig átveszi, elfogadja, esetleg részben kifizeti. Ebben az esetben aláírt szerződés hiányában is jogos elvárás lehet a vállalkozási vagy megbízási díj kifizetése.
Nem az számít, hogy jogos-e – hanem az, hogyan reagálsz
Akár vitatható, akár teljesen alaptalan követelésről van szó, a helyzet kockázatossá válik, ha az meghaladja az 1.000.000 Ft-ot. A követelést állító fél ugyanis nem csak fizetési felszólítást küldhet, hanem akár felszámolási eljárást is indíthat a cég ellen. Itt jön a legfontosabb, sokak számára meglepő fordulat: nem az a döntő kérdés, hogy a követelés valós-e vagy sem, hanem az, hogy a cég időben és megfelelő módon vitatta-e azt.
A Csődtörvény ugyanis kimondja, hogy ha a cég a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 20 napon belül nem él írásbeli, a törvényben meghatározott tartalmú vitatással, akkor a követelés „nem vitatottnak” minősül. A bíróság pedig a felszámolási eljárás során nem azt vizsgálja, hogy a szerződés ténylegesen létrejött-e, hanem csupán azt, hogy a követelés jellegénél fogva szerződésen alapulónak minősíthető-e. A következetes bírói gyakorlat szerint a hitelezőt nem terheli annak bizonyítása, hogy a szerződés valóban létrejött, és a bíróságnak sem ebben kell állást foglalnia.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Most jön a lényeg: egy cég akár olyan követelés alapján is felszámolás alá kerülhet, amelyet a valóságban soha nem ismert el, sőt, amely mögött tényleges szerződés sem áll – pusztán azért, mert nem reagált időben és megfelelően egy fizetési felszólításra.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy a vállalkozások minden egyes fizetési felszólítást, számlát vagy követelésérvényesítő levelet komolyan vegyenek, függetlenül attól, hogy az postai úton vagy e-mailben érkezik. Az ilyen iratok kézhezvételét követően haladéktalanul lépni kell, és szükség esetén a Csődtörvény szigorú formai és tartalmi követelményeinek megfelelő vitató nyilatkozatot kell küldeni a követelést érvényesítő félnek.
Fontos hangsúlyozni, hogy a vitatás nem pusztán annyit jelent, hogy „nem ismerjük el a tartozást”. A törvény pontosan meghatározza, mit kell tartalmaznia egy érvényes vitató levélnek, hogyan és milyen módon kell azt kézbesíteni. Egy hibás, hiányos vagy elkésett nyilatkozat pedig nem nyújt védelmet a felszámolással szemben.
Nem írtuk alá? Nem jelent semmit
Összességében tehát elmondható: az a megnyugvás, hogy „nem írtunk alá semmit”, önmagában nem jelent biztonságot. A valódi védelem az időben történő, jogszerű és szakszerű reagálásban rejlik. Éppen ezért minden olyan esetben, amikor a cég fizetési felszólítást kap, érdemes szakértői segítséget igénybe venni. Egy jól megfogalmazott és szabályosan elküldött vitatás ugyanis nemcsak pénzt, hanem adott esetben magát a céget is megmentheti.
Kolléganőnk, Dr. Horváth Eszter cikke
A cikkben foglalt információk kizárólag tájékoztató jellegűek, a szerzők szakmai véleményét tükrözik, és nem minősülnek jogi tanácsadásnak. A cikk elolvasása nem hoz létre ügyvédi megbízási vagy egyéb jogviszonyt. Konkrét jogi kérdés esetén keressen minket bizalommal.